NE LÉGY ÖNGYILKOS!

Nem oldasz meg semmit vele, nem menekülsz semmitől meg, hanem belemész a szenvedésed poklába.
Olvasd el ezt Sri Chinmoytól:

“Az öngyilkosság semmiképp sem menekvés. Nincs menekvés. Nem lehet menekvés. Ebből a szobából elmenekülhetünk, de akkor egy másik szobába kerülünk. Azt gondoljuk, hogy elmenekülhetünk ebből a világból azzal, ha megöljük magunkat.

Sajnos nem ez az egyetlen világ. Vannak más világok is. Ebben a világban véget vethetek az életemnek, de egy másik világban folytatni fogom a létemet. Sőt, foglyul esem. Isten Tudata mindent átható, ezért képes elkapni minket, a tolvajokat.

Miért lesznek az emberek öngyilkosok? Azért ölik meg magukat, mert úgy érzik, nyomorultak, csalódottak, és mások nem értik meg őket. Úgy érzik, ha öngyilkosságot követnek el, megszabadulnak számtalan felelősségtől, belső nyugtalanságtól és fájdalomtól. Vagy úgy érzik, mivel számtalan rossz tettet hajtottak végre, kegyetlenül megbüntetik őket, és inkább jobbnak látják még előbb megölni magukat. Tehát menekvésre van szükségük. Ki menekül? Nem az isteni hős. A hős harcol. A gyáva menekül. Ha a helyes úton haladok, nem próbálok meg menekülni. Aki öngyilkosságot akar elkövetni, gyáva. Nem néz szembe a világgal.

Először is szembe kell nézned a világgal, benne kell élned a világban ahhoz, hogy isteni tulajdonságaidat kimutasd a földön. Ha nem fogadjuk el a világot, akkor mivel nézünk szembe? Amikor szembenézünk a világgal, ha valami gond van a világgal, helyre tehetjük. Tehát azok, akik öngyilkosok lesznek, a lehető legnagyobb hibát követik el. Bizony, nincs menekvés ebből a világból, és más világokban sincs. Az öngyilkosok nemcsak magukat ölik meg, de eljövendő életeik gyümölcsöző lehetőségeit is.

Máskülönben, ha valaki öngyilkos lesz, az adott személy számára a fejlődés határozatlan időre megáll – száz évre, kétszáz évre, ötszáz évre vagy még tovább. Az illető nem tud előre haladni, és a lehető legnehezebb teher nyomja a vállát. Fejlődésének folyamata megáll. Mivel megszegte a kozmikus játék szabályait, el kell szenvednie a kozmikus büntetést. Ezt a büntetést a földön egyetlen ember sem tudja elképzelni. A lehető legrosszabb földi kínszenvedés egyszerűen semmi ahhoz a kozmikus büntetéshez képest, amit akkor kap az ember, ha öngyilkosságot követ el.

Nem mondhatod azt a kozmikus erőknek: „Helytelen dolgot cselekedtem, de semmi közötök hozzá. Majd akkor érem el a célomat, amikor kedvem lesz rá.” Szándékosan kiszálltál a kozmikus játékból, Isten engedélye nélkül és az Ő szándéka ellenére. Nem engedte meg neked, hogy kilépj a játékból, de tevőlegesen és nyíltan szembeszálltál Vele, és megpróbáltad elrontani a játékot. Ezért a helytelen cselekedetért igen komoly büntetés jár. Ez a büntetés olyan erős, hogy azt emberi szívünkkel nem érezhetjük, emberi értelmünkkel el nem képzelhetjük.

A családban a fivérek gyakran harcolnak egymással. Erre az anya így szól: ,,Ha nem hagyjátok abba, megölöm magam!’’ Sok esetről tudok, amikor a szülők öngyilkosok lettek, mikor lehetetlennek látták, hogy összhangot tartsanak a családban. Akkor a gyerekek azonnal megváltoztak. Amikor látták, hogy a szülők az ő veszekedésük miatt meghaltak, rögtön jó útra tértek. De ez nem volt tartós, és hamarosan újra veszekedni kezdtek.

Spirituális szempontból tekintve, az öngyilkosság semmilyen célt nem szolgál. Az anya feláldozta magát a gyerekeiért. Úgy gondolta, saját testi áldozatával képes harmóniát teremteni, de a vitális világban nincs menekvés, nincs bocsánat a számára. Ostobasága miatt a vitális világba kerül, és ott is marad. Miért nem volt meg a bölcsessége, hogy lássa, a gyermekei nem az ő gyermekei, hanem Isten gyermekei? Isten adta neki ezeket a gyermekeket, tehát miért nem fordult Istenhez, hogy világosítsa meg a tudatukat. Miért nem imádkozott Istenhez a harmóniájukért és a békéjükért?

A világ mindaddig tudatlan marad, amíg a Legfelsőbb Úr meg nem világosítja a világ tudatát. Ha feláldozzuk egyéni életünket annak érdekében, hogy békét teremtsünk, a világ problémái sosem oldódnak meg.

Sok mártír, törekvő és spirituális személy ölte meg magát, de ez nem oldotta meg a világ gondjait. Ezeket a gondokat csak azzal oldhatjuk meg, ha törekszünk, ha míg itt vagyunk a földön, imádkozunk Istenhez, hogy világosítsa meg a világot. Egyéni halálunk sosem alakíthatja át a világ arcát. De ha megidézzük Isten áldását, Isten kegyelmét és Isten törődését, akkor a világ minden problémája megoldódik végül.”

Idézet Sri Chinmoy: Halál és újjászületés című könyvéből.

Sri Chinmoy tanítása – Gunagriha írása
Sri Chinmoy Belső Iskola
Sri Chinmoy könyvei
Sri Chinmoy spirituális útja

Hozzászólások lezárva